FÁJDALMAS SZŰZANYA KÁPOLNA

“Ha valaki utánam akar jönni, vegye föl keresztjét és kövessen engem”

Benczúrfalva

Egy kis, nógrádi falu,

ahol a magas kultúra ébred

Nógrád megyében, Szécsény városától 4 km-re északra, Salgótarján felé, a 22-es út mentén található. Földrajzi koordinátái: északi szélesség 48°06′14’’ keleti hosszúság 19°33′45’’.  A Megyer patak mentén fekvő egykor önálló községet 1963-ban csatolták Szécsényhez. Lakosainak száma ma 205.  Neve 1927-ig Dolány volt. Jelenlegi nevét az egykor itt élő és itt elhunyt Benczúr Gyula festőművész tiszteletére kapta. Benczúr Gyula hagyatékának méltó ápolása, és az újra éledő lelki élet teheti fel a térképre a települést.

 

Benczúrfalva, a közismerten szép Nógrád megye legszebb települései közé tartozik. Egy olyan nyugodt hely, ahol hívogat a gyönyörű természet, a csend és a szépség, és érezhető az Isten közelsége. Néha úgy tűnik, hogy Benczúrfalván megállt az idő, ami abból a szempontból nagyon jó, hogy nem érezhetők „a haladás,” a mai felgyorsult, információval teli, egyre virtuálisabb élet jelei. Ennek ellenére azonban lassan de biztosan Benczúrfalván újra ébred az igazi, magas kultúra.

 

Benczúr Gyula, a falu névadója, a magyar akadémikus történeti festészet nagy alakja, a Magyar Főrendiház örökös tagja, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. Kiemelkedő tehetsége már gyermekkorában megmutatkozott. Fiatalkorában Magyarországon még nem volt művészeti felsőoktatás, technikai tudását Münchenben fejlesztette tökélyre. Az Európa szerte elismert festő Trefort Ágoston kultuszminiszter hívására hazajött és a Budapesten meginduló első mesterképző igazgatója lett. Haláláig korának sikeres művésze volt, akit megrendelésekkel, művészeti és közéleti kitüntetésekkel halmoztak el. Barátja, Mikszáth Kálmán tanácsára vásárolta meg Dolányban az egykori Wattay kastélyt és egy kis birtokot. Műtermet építtetett és 1910 – 1920 között itt élt és alkotott. Elismerésekkel elhalmozott művészpályája során számtalan díjat és kitüntetést nyert el. A historizmus ünnepélyességgel áthatott szellemével jelenítette meg a magyar történelmi múlt nagy eseményeit. Portréiban megfestette korának uralkodóit, kiemelkedő személyiségeit. Példát mutatott nemcsak tehetségében, tudásában, hanem abban is, hogy tanítványainak – még a tőle eltérő felfogásúaknak is – mindenkor szabadon engedte kibontakozni alkotómunkáját.

 

Leszármazottai, négy gyermeke, közöttük orvos fia, dr. Benczúr Gyula örökítette meg azoknak a régi szép időknek az emlékét, amikor a faluban az emberek egymás iránti szeretetben, bizalomban éltek. De ugyanígy emlékszik ezekre a szép napokra a falu 100 éves lakosa, Zsíros Laci bácsi is, aki 1907-ben született. Ő például még tudja, hol van az erdőben az a valamikor medencévé kiépített forrás, ahová fürödni járt a falu apraja-nagyja. A medence mára már tönkre ment, csakúgy, mint az államosítás után a Wattay-Benczúr kastély. Berendezését széthordták, kerítését elbontották, az épület az enyészeté lett, a Benczúr család tagjai pedig szétszóródtak a világban.

 

A családtól elkobzott kastélyban iskola és mozi működött, majd múzeumi raktár lett, a műteremben pedig a főként népi témákat feldolgozó, így a kommunista ideológiának megfelelő id. Szabó István fafaragó dolgozhatott, akinek a műterem mellé építettek egy teljesen tájidegen házat.  Halála után szobrászművész fia és menye dolgozott tovább a műteremben.

 

Benczúr Gyula fennmaradt művei, többek között a Magyar Nemzeti Galériában hirdetik a dicső múltat. Ezek a festmények a történelmi Magyarország fényének ragyogó tanúi, a magyarság lelki erejének erősítői.

 

2016-ban Benczúr Gyula egykori lakóhelye bekerült a kastély programba és elkezdődött helyreállításának tervezése.

 

Benczúrfalva most még „alszik,” de mégis egy lassan de biztosan ébredő kulturhely, amely a művész falujából a művészek falujává válik.  Benczúrfalva olyan súlyú hely lehetne, mint a Rubensre emlékező Antwerpen, ahol turisták ezrei látogatják a festő fejedelem, Rubens egykori házát. A különbség többek között az, hogy míg Benczúrfalván, csakúgy, mint egész Magyarországon megszűnt a kulturális folytonosság, Rubens hazájában sohasem szakadt meg. Hollandiában töretlenül megmaradt a Rubens iránti igaz tisztelet, senki se merte volna tehetségét, munkáját felelőtlen kritikával illetni, mint ahogyan ezt Benczúr Gyulával tették.

 

Benczúr Gyula 10 esztendeig Dolány fő embere volt. Tisztelete olyan nagy volt, hogy halála után a település felvette nevét. Földi maradványai is ott maradtak, lelke azonban él. Mauzóleumának domborművét Stróbl Alajos készítette.

 

A most épülő Fájdalmas Szűzanya Kápolna Benczúr Gyula egykori szőlődombjának tetején áll majd. A kápolnához vezető Szent Antal Fogadalmi Keresztút V. stációját pedig Benczúr Gyula emlékére állították dédunokái, Ürmössy György és Benczúr-Ürmössy Gábor.

 

A szőlődomb lankáin és emelkedőin szinte tapintható az isteni szépség, és nagyon is érthető, miért vonzódott ide Benczúr Gyula, az az érzékeny művész, akit megérintett a szépség, és átérezte, hogy a szépség Isten egyik neve. Ez egy páratlan ajándék, amelyben minden jó akaratú ember részesülhet.

 

Méltán épül itt a kápolna, egy olyan szakrális hely, mely engesztelés a békéért, ahová mindenki nyitott szívvel mehet, hogy gyógyuljon a lelke, imádkozzék, és közelebb kerüljön Istenhez.

 

Így méltán mondhatjuk, hogy a magas kultúra és a hit a szunnyadni látszó Benczúrfalva igazi ébresztői!

2018. Pro Arte et Natura Alapítvány - Fájdalmas Szüzanya Kápolna - wix.com

2018. Pro Arte et Natura Foundation - The Chapel of Our Lady of Sorrows - wix.com

e-mail a kápolna terv kezelőjéhez: kapolna.chapel@gmail.com

Zene / Music:    Stabat Mater  - 

                        Giovanni Pierluigi da Palestrina

e-mail contact to the Chapel's project coordinator: kapolna.chapel@gmail.com